2015. március 29.

Szombathely emléke Szombathelytől távol 4. - Dobozy Péter Pál sírja West Plains-ben

A Szombathelyről Amerikába került Dobozy Péter Pál életével már korábban is foglalkoztam. Azt hittem, abban az amerikai városban, ahol öreg korát töltötte, már rég megfeledkeztek róla. Most kiderült, mégsem, a helyi temetőben a sírja is megvan.
Életéről most csak annyit, 1833-ban Szombathelyen született. A ház, ahol meglátta a napvilágot, a mai Kossuth u. 2. helyén állt. Még szinte gyermekként nemzetőr lett. Később Garibaldi seregében harcolt, majd alezredesi rangban részt vett az amerikai polgárháborúban. Agg kort élt meg, 1919-ben halt meg, sírja a West Plains-i temetőben van.

Aki többet akar tudni róla, annak saját írásomat ajánlom:

Orbán Róbert: "Vérem forrt a szegény rabszolgák fölszabadításáért": levelek Dobozy Péter Páltól az amerikai polgárháború szombathelyi származású alezredesétől  - Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 2004/1. 56 - 62.


Dobozy Péter Pál sírja a West Plains-i temetőben (A kép forrása: www,findagrave.com )


Exile in the Ozarks (Lindan S Caldwell)

2014. szeptember 13.

Szent Leonianus - a harmadik szombathelyi szent

Szent Márton nevét Szombathelyen ma már szinte mindenki ismeri. Szent Quirinusról is sokan tudnak, de a harmadik szentről, Leonianusról kevesen hallottak. Az V. század közepe táján Savariában  született Leonianianus akár a "szombathelyi elsők" között is szerepelhetne. Ő az első "szombathelyi", akinek írásai is fennmaradtak.
Itt született, itt töltötte ifjúkorát, valószínűleg a kereszténységgel is városunkban ismerkedett meg. Pannóniából a barbárok hurcolták magukkal Galliába. 487 körül nyerte vissza szabadságát. Szerzetes lett, előbb Autun környékén szervezett közösségeket, majd Vienne-ben működött. Több tucat kolostor és apátság alapítása kapcsolódik a nevéhez. Franciaországban  Vienne-i Leonianus-ként (Léonien de Vienne) ismerik. Halálának idejét általában 518 körülire teszik. Halotti szarkofágja, amely eredetileg az általa alapított Szent Péter apátság templomában volt, jelenleg a Vienne-i Városi Múzeumban látható. A fedlapon lévő felirat közli, hogy Leonianus apát  Saváriából származott.
Néhány Leonianusnak tulajdonított írás is fennmaradt. Tevékenysége ahhoz a korhoz kapcsolódik, amikor az ismert ókeresztény író, Avitus volt Vienne püspöke.Életével kapcsolatban a források több tekintetben meglehetősen bizonytalanok. A VI. században Tiburniának is Leonianus nevű püspöke volt, így az adatok keveredhetnek.
Leonianus szentként való tiszteletét 1903-ban X. Pius pápa megerősítette.
Ünnepnapja november 13-án van.

Szent Leonianus szarkofágja a Vienne-i Városi Múzeumban
(A kép forrása:  structurae.info )


A Vienne-i Szent András apátságot a Savariából származó Leonianus alapította


2014. március 5.

Nyolcvan éve alakult meg a Szombathelyi Idegenforgalmi Hivatal

Februárban volt 80 éve annak, hogy a város közgyűlése határozatot hozott a szombathelyi Idegenforgalmi Hivatal létrehozásáról. Az intézmény vezetőjévé Dr. Swierkiewicz Róbertet nevezték ki. (Swierkiewicz később Szepesházira magyarosította a nevét.)  Az esemény mérföldkő a város turizmustörténetében. Maga az idegenforgalom magától értetődően nem ezzel a lépéssel kezdődött. A mai fogalmakkal is mérhető, értelmezhető turizmussal az 1880 körüli évektől számolhatunk Szombathelyen.  A város képviselői korábban is foglalkoztak olykor - olykor a turizmushoz kapcsolódó kérdésekkel, alkalmanként  egy - egy  idegenforgalmi kiadvány is megjelent.
A várost bemutató első turisztikai ismertetőről (1890) egy másik blogbejegyzésben már szó volt: --
(  "Mulatság dolgában dolgában kávéházak, klubbok és egy színház állanak rendelkezésre" - a szombathelyi turizmus kezdetei"  ) 
Szepesházi munkája példa értékű volt - kicsit talán meg is haladta korát. Felismerte azt, hogy a város turizmusában a történeti és kulturális értékek jelenthetik a vonzerőt. A általa szerkesztet, írt turisztikai kiadványok is erre helyezik a hangsúlyt. Az idelátogatók részére programcsomagokat állítottak össze, a tanuló ifjúságot pedig külön ajánlattal keresték meg. A város az 1930-as évek végén ifjúsági szállót (diákszállót) hozott létre, hogy fogadni tudják a tanulmányi kirándulásra érkezőket. (Az épület a Kisfaludy utcában állt.)
Már 1936-ban jelent meg olyan tájékoztató, amelyben a következő nagybetűs hirdetés olvasható:
LÁTOGASSON EL SZOMBATHELYRE, SZENT MÁRTON VÁROSÁBA!
1937-ben az egyik képviselő a városi közgyűlésen a következő szavakkal fordult a város polgármesteréhez, Ujváry Edéhez:
"Felkérem Polgármester Urat, hogy hasson oda, hogy Szombathely zarándokváros, a Szent Márton templom pedig zarándokközpont lehessen."

Dr. Szepesházi Róbert, akit a modern szombathelyi turizmus megalapozójának tekinthetünk, 1934-től 1947-ig állt az Idegenforgalmi Hivatal élén. A következő évben már kétkezi munkát végzett. A negyvenes évek végétől kezdve mint egymásfél évtizedig szombathelyi turizmusról is alig - alig beszélhetünk.

2014-ben, nyolcvan évvel a városi Idegenforgalmi Hivatal megalakulása után újra (még mindig) a régi feladatokkal, kihívásokkal találkozunk. Kulturális turizmus, vallási turizmus - a Szent Márton kultusz szerepe Szombathely turizmusában.


2014. január 3.

Viola Miksa (Max Viola) szombathelyi író emlékezete

Viola Miksa (eredeti nevén Maximilian Feigelstock (Veigelstock), írói nevén Max Viola) 1855-ben Szombathelyen született , 1923-ban Budapesten halt meg. Hosszú évekig a Magyarországon megjelenő legtekintélyesebb német nyelvű újság, a Pester Lloyd irodalmi szerkesztője volt, közben tudósítóként dolgozott a Wiener Allgemene Zeitung -nak is. A XX. század elején majd két évtizedig ő szerkesztette a Montagblatt című budapesti hetilapot.
Szombathelyről származott és Szombathelyen is temették el. Szüleivel és testvéreivel nyugszik közös sírban.a szombathelyi zsidó temetőben.
Több regénye és  novellás kötete is megjelent Budapesten, Berlinben és Breslauban.
Életéről keveset tudunk. Lánya, Viola Magda (1896 - ?) gróf Bethlen András (Bethlen István miniszterelnök legidősebb fia) első felesége volt.

Viola Miklós két verse saját síremlékén olvasható..

Gyuri!

Du solltest für mich einst Kaddisch sagen
Und nun hab ich dich selber hinausgetragen
Auf meinen Armen trug ich dich fort
Hinaus auf den fernen guten Ort


Mein Grab

Dort wo wir einst als Knaben
In Andacht fromm geweilt
Dort soll ihn mich begraben
Wenn mich der Tod ereilt
                                 V M


Viola Miksa síremléke


Viola Miksa: Gyuri!

Viola Miksa: Mein Grab

Max Viola Grossmutters Dorf című írása a Pester Lloyd egyik 1898. évi számában

Önálló kötetben megjelentmunkái (nem teljes lista):

Viszaemlékezések - 1879
Lieder eines Haidesohnes - 1880
Schlossgeschichten - 1888
Zweierlei Liebe - 1893 magyarul is - Kétféle szerelem - 1893
Blasirt Roman - 1895
Moderne Nippes - 1896
Der Birkenheimer - ein sehr modernes Epos - 1896
O. Peccini - 1899
Dr. Gutmann - 1900
Die Brüder - 1902
Salomon Tulenthal - 1903
Furor Teutonicus - 1903
Das letzte Lied - Gedichte - 1905
Der Neger -1908
Der Rabbi von Bacharach - 1913, 1914 (Heine költeményének "folytatása")
Die Nadel der Kleopatra - 1920
Der Heitatsschwindler - 1922
Sammelfimmel (Fritz Muth-tal közösen) - 1925
Budoir-Geschichten - é.n
Die Hauptstadte der Welt - é.n.


2013. november 7.

Lieb Ágoston és Raffensperger Ignác kőfaragók "címerei" a Fő téri Szentháromság-oszlopon

A Fő téren álló Szentháromság-szobrot a nyomtatott és internetes kalauzok többsége, mint Hudetz János alkotását ismerteti. Az adat téves, hiszen a szobor 1869-ben készült, Hudetz viszont már 1861-ben meghalt. Fiai közül az egyik még kis korában elhunyt, a másik, József 1869-ben pedig mindössze 12 éves volt.
A szobor a város megrendelésére két kőfaragóműhely közös vállalkozásaként készült el. Az egyik tulajdonosa özv. Hudetz Jánosné volt, a másiké Raffensperger Ignác.
Hudetzné csak vállalkozóként vett részt az üzletben, de a tényleges munkát Lieb Ágoston (1832 – 1879) és Raffensperger Ignác (1838 – 1895) kőfaragó szobrászok végezték. Géfin Gyula szerint, Lieb Munkácsy Mihály unokatestvére volt. Ifjú korában 6 évig a kölni dóm restaurálásánál dolgozott, majd a holzmindeni kőfaragó iskola rajztanára volt.
(Géfin Gyula: Szombathely története 1777-től máig = Kádár Zoltán - Horváth Tibor Antal - Géfin Gyula: Szombathely, Budapest, 1961. 52.p.)
Lieb, miután maga is megözvegyült, feleségül vette Hudetznét. Így nemcsak mestere, de nevelő apja is lett a dinasztia  következő tagjának, Hudetz Józsefnek.
Géfin szerint a Szentháromság-oszlop szoboralakjait készítette Lieb .
Raffensperger Ignác 1838-ban Sopronban született,  1868-től kezdve Szombathelyen dolgozott. A síremlékek mellett ő is készített szobrokat, így az ő munkája például a szentkirályi Szentháromság-szobor.

Azt, hogy a Szombathely főterén álló szobor készítői Lieb és Raffensperger, bizonyítja az is, hogy a talapzaton ott van mindkettőjük címerpajzsban elhelyezett kőfaragó jelzése.
(Lieb idő közben megsérült „címerét” valamelyik felújításnál nem tudták jól értelmezni. Az L alsó, rövid szára lemaradt, így az most I-nek olvasható.)

Raffensperger Ignác kőfaragó jelzése


Lieb Ágoston kőfaragó jele


A Szentháromság-oszlop szobrait Lieb Ágoston készítette





2013. október 31.

Örök lámpások

A Szent Márton utcai temető örök lámpásaira 2000 körül figyeltem föl. Akkor még legalább húsz volt belőlük. Idén szeptemberre csak három maradt közülük, most pedig már csak egy van.
A fémből készített, sírkövekre erősített lámpások 1850 táján jöttek divatba. A nagyobb síremlékeken néha kettő is volt. A szokás nagyjából 60 - 70 évig tartotta magát. Az 1920 után készült sírkövekre már csak nagyon ritkán "szereltek" lámpát.
Nem csak mindenszentekkor és a halottak napján gyújtották meg a benne lévő mécsest vagy lámpácskát, hanem máskor, amikor az elhunyt hozzátartozó a sírt meglátogatták.

Az utolsó örök lámpás a Szent Márton utcai temetőben:


Lámpatartó vasat még sok síremléken láthatunk:








2013. szeptember 25.

"Nagyapáink háborúi"

 megemlékezés és emlékülés

2013. szeptember 28-án

15.00-kor megemlékezés a Szent Márton úti temetőben:
/Szombathely, Szent Márton út 40./

Irsay József honvéd ezredes felújított síremlékének átadása.

15.30-kor emlékülés a Szent Márton Látogatóközpontban:
/Szombathely, Szent Márton út 40./

„Hadisírgondozás nemes ügye”

Előadó: Kiss Balázs a Honvédelmi Minisztérium Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztály tanácsosa

Irsay József honvéd ezredes élete és katonai pályafutása

Előadó: Tóth Róbert történész- muzeológus

„Édesapám Buzdor Lajos repülő őrmester”

Előadó: Dr. Buzdor Attila

Időszaki kiállítás megnyitója 16.30-kor:

„A bátorság nem a beszédben van. Hanem a választásban.”

Buzdor Lajos repülő őrmester katonai pályájának bemutatása