2018. augusztus 27.

VERSES SZOMBATHELY - A "Szombathelyi séták" 2018. őszi sorozata


Minden alkalommal 5 – 5 vers hangzik el   egy – egy aktuális helyszínen. A versek után rövid ismertető a költőről, a helyszínről és a vers születésének körülményeiről.
A sétákat vezeti: Orbán Róbert
Közreműködnek: kollégák, barátok, ismerősök


Szeptember 7. (péntek)
Találkozó 16 órakor a Széll Kálmán u. 37 előtt 

1.  állomás - Széll Kálmán u. 37. - Vers:  Bárdosi Németh János: Emléktábla
2.  állomás – Múzeumpark  - Vers:  Heimler Jenő: Idegen ember vagyok
3. állomás  - Gyöngyös-híd a Borostyánkő áruház mellett – Vers:  Pável Ágoston: Millió koldusok  
4. állomás - Fő tér Vers:  Ősz Iván: Magam vagyok
5. állomás - Óperint utca, Perint híd - Vers: Horváth József Elek: Szombathely évei (részlet)

Október 12. (péntek)
Találkozó 16 órakor a Károli Gáspár téren

1. állomás - Károli Gáspár tér – Vers: Szomorú Árpád: Lépés a végtelen felé
2. állomás - az egyetem épülete előtt – Vers: Weöres Sándor: „Nem megy a szinusz-tétel, Sándor”
3. állomás – Magyar u. kollégium előtt – Vers: Nagy Gáspár: Születésnapomra
4. állomás – Székesegyház előtt – Vers: Faludy Ferenc: Méltóságos Szily János Úrnak
5. állomás – Berzsenyi tér – Vers: Berzsenyi Dániel: A felkölt nemességhez

November 16. (péntek)
Találkozás 16 órakor a Berzsenyi Könyvtár előtt

1.      állomás -  a könyvtár előtt – Vers:  Gazdag Erzsi: Itt az ősz
2.      állomás – Savaria Szálló előtt – Vers: Felleg György: Őszinte szóval
3.      állomás – Savaria téren – Vers: Kocsis László: Sóhaj Assissi felé
4.      állomás – a temető előtt – Vers: Stamborszky Lajos: Tempi passati
5.     állomás – Szent Márton templom előtt -  Vers: Szent Márton, magyarok fénye



2018. március 29.

OLASZOK NYOMÁBAN SZOMBATHELYEN ...... 2018. április 6. 16 órától

"Szombathelyi séták" - programsorozat a Savaria Múzeum szervezésében


A XVIII. századtól kezdődően mindig élt néhány olasz család Szombathelyen. Az egyik első, Itáliából áttelepült família a Zanelli volt. Fűszer és textil kereskedelemmel foglalkoztak. Két házat is birtokoltak a belvárosban. A később érkezettek között többen az építőiparban dolgoztak és volt közöttük olyan is, aki már több mint 100 évvel ezelőtt olasz fagylaltozó nyitásával próbálkozott a Fő téren.
A séta a Luigi Melocco által épített Gyöngyös-hídtól indul és GioBatta di Gleria Zanelli közben lévő  lakatosműhelyéig vezet.

Találkozás 16 órakor a Múzeumkertben
A sétát vezeti: Orbán Róbert

A témához kapcsolódó blogbejegyzések és cikkek:
Materialisták a Belsikátorban
A Párduc Szombathelyen
Giovanni, Nicolo, Luigi és a többiek



A Zanelli ház a Zanelli közben

A Szombathelyi séták sorozat későbbi programjai:

Május 11. Csehek nyomában
Május 25. Lengyelek nyomában
Június 15. Görögök és cincárok nyomában

2017. december 25.

Mi van Gézával?

Mostanában gyakran megkérdezik tőlem, tudom-e, mi van Gézával. Van, aki azt javasolja, szabadítsuk ki Gézát.  Mások azt szeretnék, ha Géza visszaállna a helyére.
A szőllősi Erdődy kastély parkjában lévő vitéz szobrát nevezik többen "Gézá"-nak. Azt mondják, a szobor egykor az első világháborúban elesett gyöngyszőllősiek hősi emlékművének készült. Eredetileg a Szent Gellért utca  és a Rákóczi utca találkozásánál állt, onnan vitték át a kastélyparkba. Amikor odakerült, akkor a kertbe még látogatható volt. A magántulajdonban lévő kastély már régóta üresen áll, az egyre elhanyagoltabbnak látszó parkot kerítés veszi körül. A szobor egy közösség (a szőllősiek) emlékműve, ezért  köztéren kellene állnia.
A szobor készítője, Merkly Ferenc is több évtizeden át szőllősi lakos volt. Legismertebb munkája a 63-as gyalogezred Jókai parkban álló emlékműve.



A Merkly Ferenc által készített szobor az Erdődy kastély parkjában 

2017. augusztus 3.

Szent Sebestyén és Rókus kápolna Szőllősön

Takács Ince János a Sabaria Franciscana kötetben (Acta Savariensia 14, 1998, 296. p.) Róka Istvánnak, Erdődy László szőllősi számtartójának 1758-ban kelt végrendeletéből idéz.

"Szőlősi Sz Sebestyén és Sz.Rókus tiszteletére épített Kápolnámra hagyok 120, azaz Száz husz forintokat. Ezen kívül a mint nálam irásban fel találtatik lészen Szőlősi Lakosoknál három gazdánál plus minus Eötven forintja azon kápolnának"

Nem egyszerű kis szoborfülke volt szó, a ferencesek 1748-ban misézni jártak ide. Róka az adománnyal éppen azt akarja biztosítani, hogy ezt továbbra is megtegyék.

Hol állhatott a kápolna, aminek ma már nyoma sincs???

Az I. katonai felmérés térképe, ami nagyjából három évtizeddel a végrendelet után készült,  nyújt némi segítséget. A térképen Szőllőstől délkeletre a "Cap" felirat olvasható, ami a Capella (kápolna) rövidítése.  A közelben, a későbbi lengyár helyén, két épület is jelölve van, de nem valószínű, hogy a felirat rájuk vonatkozik. Inkább egy olyan épületet nevez meg, aminek akkor már csak a helye volt meg.
A mai Pásztor utca, amíg nem épült meg a vasút, egyenesen kivezetett mezőre. A kápolna emellett az út mellett (valószínűleg annak északi oldalán), a híd után állhatott.
Kicsit erősíti a feltételezést, hogy Sebestyén és Rókus is a gazdálkodók és az állattartók patrónusa. A nekik szentelt fogadalmi emlékeket szívesen állították a faluból a mezőre vivő utak mellé.
A kápolnának a későbbi térképeken már egyáltalán nincs nyoma.




2017. június 14.

Emlékkápolna Quirinus és Márton tiszteletére??

A két savariai szent kultusztörténetének egy apró epizódja az 1940-es évek elejéhez kapcsolódik.
Mészáros Hugó 1941 és 1944 között volt Szombathely polgármestere. Tőle maradt fenn az a Hegedűs Ferencnek címzett - keltezés nélküli -  levélvázlat, amiben az alábbiakat olvashatjuk:
"Szerettem volna a Perint partot rendezni, csinosítani .... a Perint medret megtisztítani, mélyíteni, a régi csatorna bűzét,mocskát eltávolítani. Aztán a Perint tulsó oldalán készült el egy bölcsőde, az épületben közfürdő is lett volna. Az épület előtt új vashíd vezetett volna át, az anyaga már ott is hevert a parton, az egyik lebontott Rába-hidat vettük meg. A régi vágóhíd el lett volna tüntetve, helyén, a híd mellett egy kis kápolna készült volna, az első kis szombathelyi templom mása. A szaléziak felé parkosítás, új utca, ők jártak volna át a kápolnába. De az átkozott háború ezeket az álmokat is úgy szétrombolta, ahogy a nagy templomot."*
A régi vágóhíd a  Sorok u. végén, nagyjából a mostani Waldorf Iskola helyén állt, tehát oda képzelték el a kis kápolnát. (A mai Szent Flórián utca akkor még nem volt beépítve, helyén egyszerű kis földút vezetett, ami néha "Lebuj utcaként" szerepel a régi térképeken.)
Az 1940-es évek elején megélénkült az érdeklődés a város ókeresztény múltja iránt. 1938-ban szentelték fel a Szent Quirinusnak szentelt szalézi templomot. Néhány évre rá, a romkert feltárásakor, felfedezni vélték a római kori Quirinus bazilikát is. Indokoltan merültek föl a kérdések:  Hol lehetett a szent vértanúságának helyszíne, illetve hol lehetett az a hely, ahol testét a víz partra vetette, hiszen azon a helyen már az ókorban keresztény imádkozóhely volt.
A Mészáros Hugó által említett kis kápolna, ennek az imádkozó helynek ("az első szombathelyi kis templomnak") akart emléket állítani. Szent Márton szombathelyi tisztelői azt tartják, hogy a kis Márton még Savariában megismerkedett a kereszténységgel és minden bizonnyal ismerte azokat a helyeket is, amelyek Quirinus savariai kultuszához kapcsolódtak. Történeti adatok ugyan nem támasztották alá, de a hely akár az egykori közvágóhíd közelében is lehetett.
Kontuly Bélának a Papi Szeminárium "új" kápolnájában lévő   falképe Márton életét mutatja. Az indító jelenetben még gyerekként látható egy kis keresztény templom előtt. Az akkori feltételezés szerint ez a kis templom Savariában állt. Valószínűleg egy ilyen (vagy ehhez hasonló) épületet képzelt el Mészáros Hugó a Perint partjára.

A "Közvágóhíd" Szombathely 1928-as térképén


A gyermek Szent Márton egy ókeresztény templom előtt - Kontuly Béla falképének részlete (Papi Szeminárium, Szombathely, 1942)


*A levelet Lőcsei Péter közli - A múltnak kútja (Acta Savariensia 22), Szombathely, 2000, 180.p.

2017. április 26.

Quirinus kápolna a Szent Márton utcai temetőben??

1918-ban, Kiskos István polgármestersége idején a város pályázatot írt ki Szombathely távlatos rendezési tervének elkészítésére. A "Hiszek egy .... " jeligével beérkezett pályamunkához színes térkép tartozik, ami jól érzékelhetően tartalmazza a készítő városfejlesztési elképzeléseit. Annak ellenére, hogy a készítés idején még nem ért véget a világháború, az elképzelések igazán "nagy ívűek" voltak. 
A tervező a hangsúlyt a város kulturális létesítményeinek és "zöld területeinek" (parkjainak) fejlesztésére helyezte. Az  építész a mostani Joskar Ola lakótelep helyére parkot képzelt el, amely egészen a Csaba útig ért volna.
Nagyjából a jelenlegi vásárcsarnok helyén épült volna fel az "Ipari főiskola". A "Kőszínház" a későbbi SZTK-palota és Sportház helyére került volna, a Tanítóképző pedig a mostani Ady térre.  
A nagy tervnek van egy érdekes és látszólag apró részlete is. A fontos középületek sorában szerepel egy viszonylag kis épület is, ez s 7-es számmal jelzett Szent Quirinus kápolna. Ennek helye az elképzelés szerint a Szent Márton utcai temetőpark, tehát gyakorlatilag az a hely, ahol a régészek ma is a szent első nyughelyét sejtik. A kápolna a tervrajzon centrális alaprajzú épületként jelenik meg.
Bárki is volt a terv készítője, kiemelkedően fontosnak tartotta Quirinus tiszteletének ápolását.

(A térkép a Vas Megyei Levéltár gyűjteményében található. - T 134)                           


További Szent Quirinus témájú blogbejegyzések:





2015. március 29.

Szombathely emléke Szombathelytől távol 4. - Dobozy Péter Pál sírja West Plains-ben

A Szombathelyről Amerikába került Dobozy Péter Pál életével már korábban is foglalkoztam. Azt hittem, abban az amerikai városban, ahol öreg korát töltötte, már rég megfeledkeztek róla. Most kiderült, mégsem, a helyi temetőben a sírja is megvan.
Életéről most csak annyit, 1833-ban Szombathelyen született. A ház, ahol meglátta a napvilágot, a mai Kossuth u. 2. helyén állt. Még szinte gyermekként nemzetőr lett. Később Garibaldi seregében harcolt, majd alezredesi rangban részt vett az amerikai polgárháborúban. Agg kort élt meg, 1919-ben halt meg, sírja a West Plains-i temetőben van.

Aki többet akar tudni róla, annak saját írásomat ajánlom:

Orbán Róbert: "Vérem forrt a szegény rabszolgák fölszabadításáért": levelek Dobozy Péter Páltól az amerikai polgárháború szombathelyi származású alezredesétől  - Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 2004/1. 56 - 62.


Dobozy Péter Pál sírja a West Plains-i temetőben (A kép forrása: www,findagrave.com )


Exile in the Ozarks (Lindan S Caldwell)