Elképzelt "Boldogasszony anyánk" emlékhely Szombathelyen

A „Boldogasszony anyánk” kezdetű katolikus népének szerzője a szombathelyi születésű Lancsics Bonifác.

Három évvel ezelőtt szóba került, hogy egy pályázat keretében készüljön el a Boldogasszony anyánk szombathelyi emlékhelye. Az illetékesek körében nem volt túl nagy a lelkesedés, így a javaslat végül be sem került a pályázati anyagba. Nem másról volt szó, mint egy harangjátékról, amelyen a nap meghatározott óráiban felhangzik a Boldogasszony anyánk dallama, a közelben pedig egy tábla, amely emléket állít Lancsics Bonifácnak. A költségek nagyobbik hányadát pályázati támogatásból lehetett volna fedezni.

Ha az ötlet valóra válik, akkor valószínűleg mostanában kerülne sor a harangjáték avatására.

Lancsics 1674-ben született, ifjú éveiről keveset tudunk. Nevéből ítélve távolabbi felmenői horvátok lehettek, akik a törökök elől menekülve kerültek Nyugat-Magyarországra. A Lancsics a XVII. században már a város tekintélyesebb családjai közé tartozott. Egyik rokona (nagybátyja ? apja), Lancsics Mihály vármegyei esküdt, majd 1662-66 között szombathelyi városbíró volt. Eredeti keresztnevét nem ismerjük, hiszen a Bonifác (Bonifatius) rendi nevet valószínűleg csak akkor kapta, amikor 1693-ban belépett a bencés rendbe. Tevékenysége nagyobbrészt Pannonhalmához és (Cell)Dömölkhöz kapcsolódott.  A Boldogasszony anyánk megszületéséhez ennek ellenére Szombathelynek is lehetett egy kevés köze, az első inspirációkat éppen itt kaphatta. Szülőházának pontos helyét ma már nem lehet kideríteni, talán valahol a mai Szily János utcában lehetett.  Gyermekkorát így annak a Boldogasszony tiszteletére szentelt régi szombathelyi vártemplomnak a közelében töltötte, amelyet egy évszázaddal később, a püspöki palota építésekor bontottak le.

A régi magyar himnusznak tartott „Boldogasszony anyánk” kezdetű éneknek több változata is ismert.

Részlet az egyik régebbi változatból:

1.

Boldog Asszony anyánk,
Régi nagy patrónánk,
Nagy ínségben lévén
Így szólít meg hazánk:
Magyarországról, romlott hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!

Nyisd fel az egeket
Sok kiáltásunkra,
Anyai palástod
Fordítsd oltalmunkra!
Magyarországról, romlott hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!

----------

Utóirat a blogbejegyzéshez: 

2011. október 16-án a Szily János utca 3. szám alatti épületen, az egykori Putsarits házon, felavatták Lancsics Bonifác emléktábláját. Több szervezet és magánszemély közös összefogásával készült. A kezdeményező és a főszervező Visegrádi Szent György Lovagrend, de melléállt az ügynek a Bencés Diákszövetség és a városi önkormányzat is. A táblát Némethy Balázs szobrász készítette.