Heimler Jenő (Eugene Heimler) költő, egyetemi tanár 1922-ben született Szombathelyen a Király u. 11. szám alatti házban Heimler Ernő és Lax Mária gyermekeként. Jenő, akit gyermekkorában a család és az ismerősök „Jancsinak” szólítottak, az elemi iskolát Szombathelyen végezte, majd Budapesten a Zsidó Gimnáziumban érettségizett. Első verseskötetéhez, amely 1939-ben Örök Hajnal címet viselte, Várnai Zseni írt előszót. Az érettségi után, mivel más munkát nem kapott fényképészsegédként dolgozott Szombathelyen. 1943-ban jelent második verseskötete, a Vallomás a szóhoz. 1944 tavaszán, a német megszállás után édesapját, az ismert szociáldemokrata politikust több társával együtt elhurcolták, sohasem tért haza. Az év nyarán a többi szombathelyi zsidóval együtt őt és első feleségét is Auschwitzbe deportálták. Felesége, rokonai a Holocaust áldozatai lettek, egyedül ő tért haza. 1946-ban Napfogyatkozás után címmel jelent meg kötete. 1947-ben elhagyta az országot, Angliába emigrált, Magyarországon megkezdett egyetemi tanulmányait is ott fejezte be. Szociális munkásként dolgozott, majd bekapcsolódott a tartós munkanélküliség hatásaival foglalkozó kutatásokba. 1964 után néhány évig a WHO szakértőjeként az Egyesült Államokban dolgozott. 1959-ben adták ki a Night of the mist (A köd éjszakája) című kötetét. E magyarul írt, de magyarul soha meg nem jelent könyvben emlékezik vissza Szombathelyen töltött ifjúkorára is. 1966-ban Resistance against tyranny (Ellenállni a zsarnokságnak) címmel jelent meg kötete. A Londoni Egyetem mellett több amerikai és kanadai egyetemen is tanított.
A társadalmi gondoskodás és a pszichiátria témakörében számos tanulmányt és szakkönyvet írt, többet közülük az angol mellett német, spanyol, holland és japán nyelven is kiadtak.
Publicisztikai írásaiban, megnyilatkozásaiban, előadásaiban rendszeresen állást foglalt a diktatúrákkal szemben, beleértve a magyarországi kommunista rendszert is.
Az 1947-es emigráció után Magyarországra először csak 1990-ben látogatott el. Ekkor feleségével együtt Szombathelyen újra felkereste ifjúkorának helyszíneit, a Király utcai és Wesselényi utcai házakat, ahol élt, a Thököly utcai egykori ortodox zsinagógát, amelyet rendszeren látogatott, a Bercsényi utcai temetőt, ahol édesanyja és nagyszülei nyugszanak. Heimler Jenő 1990 decemberében halt meg, hagyatékát a Heimler Foundation és a Southamptoni Egyetem gondozza.
"Süket füllel is hallom a Gyöngyöst,
Hunyt szemmel is járom az utat,
És előre tudom így tavasz felé,
Hogy melyik fán milyen levél fakad.
De nekem mégis idegen a május,
És olyan messze van minden régi emlék.
Idegen ember vagyok e vidéken,
És olyan szívesen idegenbe mennék."
/Idegen ember vagyok , 1942 - részlet/
Heimler Jenő (Eugene Heimler) önálló kötetként megjelent művei - zárójelben az első kiadás éve:
- Örök hajnal (1939)
- Vallomás a szóhoz (1942)
- Napfogyatkozás után (1946)
- Night of the Mist (1959)
- Concetration Camp (1961)
- A link in the Chain (1962)
- Prison (1964)
- Resistance against Tyranny (1966)
- Mental Illness an Social Work (1967)
- Survival in society (1975)
- The Storm (1976)
"Süket füllel is hallom a Gyöngyöst,
Hunyt szemmel is járom az utat,
És előre tudom így tavasz felé,
Hogy melyik fán milyen levél fakad.
De nekem mégis idegen a május,
És olyan messze van minden régi emlék.
Idegen ember vagyok e vidéken,
És olyan szívesen idegenbe mennék."
/Idegen ember vagyok , 1942 - részlet/
Heimler Jenő (Eugene Heimler) önálló kötetként megjelent művei - zárójelben az első kiadás éve:
- Örök hajnal (1939)
- Vallomás a szóhoz (1942)
- Napfogyatkozás után (1946)
- Night of the Mist (1959)
- Concetration Camp (1961)
- A link in the Chain (1962)
- Prison (1964)
- Resistance against Tyranny (1966)
- Mental Illness an Social Work (1967)
- Survival in society (1975)
- The Storm (1976)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése