Csehek Szombathelyen és a Nyugat-Dunántúlon

A szombathelyi csehek közül a legismertebb a Szombathelyi Egyházmegye második püspöke Herzán Ferenc (1735 – 1804) bíboros. 1799-ben lett szombathelyi püspök, így haláláig mindössze öt évet töltött Szombathelyen. Prágában született „ősi cseh nemesi családban”. Ötezer kötetes értékes könyvtárat (a Herzan könyvtár), hagyott az egyházmegyére.

Csehek nagyobb számban a Monarchia időszakában érkeztek a városba. Nem volt szervezett telepítés, a gazdasági fellendülés évtizedeiben főleg iparosok indultak útnak szerencsét próbálni, de a Szombathelyen megélhetést keresők között voltak vasutasok, uradalmi gazdatisztek és egyszerű munkások is. Volt aki, véglegesen Szombathelyen telepedett meg, volt, aki néhány év után továbbállt. 1890 – 1900 között 50 – 80 fő körül lehetett a városban élő csehek száma.  Ismereteim szerint soha nem alakítottak önálló szervezetet, olvasókört, egyesületet. Asszimilációjukat gyorsította, hogy általában egyedülálló férfiak érkeztek, ha itt alapítottak családot, házastársuk a legtöbbször magyar volt.

Néhányan az 1800-as évek végén Szombathelyre érkezett csehek közül: (A felsorolást, ha további adatokhoz jutok, kiegészítem, illetve pontosítom.)

Kmen Ottokár – az 1900-as évek elején a mai Kertész utca közelében volt „perzsa kertészete”. Bécsből jött, de Csehországban született. Magát, mint „császári és királyi udvari kertészt” hirdette.

Csehországból származik a Szombathelyen közismert Kubát család is.

További nevek:
Boháček Gottlieb  -Třebíč

Czyzek család  - Uherský Brod (Magyarbród)

Hawel Gáspár – Bobits
Jaderny Ottó - Pardubice

Koniek János – Hnojice

Krakovecz Gyula - Mohelnice

Kraulik József  -
Kudlits (Kudlic) József - Stenowitz

Miksanek János - Ondreckovice

Navratil József - (Morvaország)

Novotny János - Bystré (Bistrau)
Págán János - Planice (Planitz)

Pehacsek József – Prága

Pehák Ferenc - Strecov / Budzov

Plachi Ferenc – Tábor
Polacek Ignác - Letohrad  (Kyšperk)

Polacek Rudolf - Žamberk

Smutny Alajos –
Steffek Miklós - Spálov

Stránsky János -

Utulny Henrik – Třešť (Triesch)

Csehország területéről nem csak cseh nemzetiségűek jöttek Szombathelyre, hanem németek is. Példa erre Müller Ede (később Andráskay Müller Ede), aki a Szudéta-vidékről származott.

Csehek a Nyugat-Dunántúlon

A nyugat-magyarországi és szombathelyi csehek történetét tudtommal még senki nem kutatta. A csehekhez és Csehországhoz kapcsolódó történeti hagyományokkal is csupán érintőlegesen foglalkozott egy-két tanulmány

A blog-bejegyzésnek ez a része csupán arra alkalmas, hogy vázlatpontszerűen megjelöljön néhány olyan csomópontot, amely Nyugat-Magyarország cseh kapcsolatainak vizsgálata során fontos lehet

-         Szent Vencel tisztelete már a korai Árpád-korban elterjedt Nyugat-Magyarországon. Így pl. a csehek nemzeti szentjének tiszteletére szentelték Szentviszló (Kercaszomor határában) és Sorokpolány templomát. Szentviszló templomáról biztosan tudjuk, hogy 1208-ban már állt, tehát valószínűleg a XII. vagy a XI. században építették.

-         A cseh lakosság jelenlétére utal több településnév is. Pl. Csehi, Csehimindszent, Csehbánya

-         Bömhécek Történeti – néprajzi csoport az Őrségtől nyugatra a Tótságban. Az elnevezés cseh kapcsolatokra utal.

-         Pémek (Pehm = Böhm) Nyugat-Magyarországon a pém, mint önálló néprajzi csoport nem kimutatható, de családnévként előfordul. Pl. a Csehimindszentről származó Mindszenty József eredeti neve Pehm József volt. A pémeket általában elnémetesedett cseheknek tartják.

-         Brennbergbánya A Sopronhoz közeli bányatelep munkásai között jelentős számban voltak csehek és morvák. A XX. század első felében valószínűleg ez volt az a település, ahol a legmagasabb volt a cseh anyanyelvűek aránya. (Kimutatás tudtommal nem készült, az arány a nevek alapján minimum 15-20 százalék lehetett.)