A református Éhen család az 1700-as évek első harmadától már bizonyíthatóan Devecserben, illetve Devecser környékén élt. Éhen Gyula apja, Éhen Károly is Devecserből származott. A gazdatiszti pályát választotta. 1850 előtt a károlyházi Erdődy uradalom intézője volt. Gyula idősebb testvérei (Kálmán és László) még a Kamondhoz közeli Károlyháza-pusztán születtek. 1851 körül - továbbra is az Erdődyek szolgálatában állva - Szőllősbe költözött, majd Szőllősből Vépre, aztán vissza Veszprém megyébe, Küngösre. Éhen Gyula és három húga ( Kornélia, Hermina, Gizella) abban az időben születtek, a család szőllősi kasznárházban élt.
Nem messze a szőllősi Erdődy kastélytól, a Szent Gellért utcától északra (a 2005 épült Jézus Szíve templom környékén) a XIX. század közepén mezőgazdasági major állt, gazdasági épületekkel, cselédházakkal, intézői lakkal (kasznárházzal), vízi malommal. A környezet az elmúlt másfél évszázad alatt sokat változott. Az út korábban nem a mai Hunyadi úton át vezett tovább Szombathelyre, a Gyöngyösön itt híd sem volt.
Az egykori major épületeinek többségét lebontották, egy részét az út építése miatt és van emelyik az 1944-es bombatámadáskor semmisült meg. A kasznárház a mai Vitéz utca torkolatával szemben, attól egy kicsit délebbre állt.
A régi épületek közül megvan még két cselédház (Szent Gellért u. 4.), erősen átépítve az egykori vízimalom, sőt valószínűleg a mai László vendéglő elődje is megvolt már a XIX.század közepén.
Szombathelyen és a közelebbi környéken akkortájt még nem volt református templom, ezért Éhen Gyulát Egyházasrádócon keresztelték meg.
Szőllőst (Gyöngyösszőllőst) 1933-ban csatolták Szombathelyhez. (A település nevét hagyományosan két ellel írták.)
.Itt állt Éhen Gyula szülőháza
A szőllősi major ma is álló cselédházai
A major vízimalma átalakítva
Az Erdődy kastély
