Száz évvel ezelőtti elképzelés: Legyen mindenki számára nyitott a szőllősi Erdődy kastély parkja!

A XIX. század végén, XX. század elején valóságos parkkultusz alakult ki Szombathelyen. Előbb Varasdy Károly, aztán Éhen Gyula, majd Kiskos István polgármesterek voltak a városi parkokért folytatott "küzdelem" élharcosai. A hátteret az akkori városi intelligencia (tisztviselők,vállalkozók, értelmiségiek) és a Szépítő Egyesület alkotta. Javaslat született egy, a Gyöngyös mentén húzódó parkfüzér létrehozására.
Ennek részei lettek volna:
- a "városi sétáló park" (a mai kórház környékén)
- a mai Pelikán park
- a mai Múzeum park (korábbi elnevezéssel Deák liget)
- a mai Gayer park (korábbi elnevezéssel Kis-Práter, illetve Batthány liget)
- a mai Brenner park (korabeli elnevezése Nagy-Práter, később Puskin park, Közlekedési park)

Ehhez a tervhez kapcsolódott volna egy újabb javaslat, amely a szőllősi Erdődy kastély nyilvános magánparkká tételét célozta meg. (Szőllős akkor még önálló település volt.) A park nem került volna a város tulajdonába, de kastély akkori tulajdonosa, Erdődy Sándor és a város 1917-ben megállapodást kötöttek arról, hogy a kastélyparkot a nagyközönség számára megnyitják. A megegyezés megszületett, de valami okból mégsem teljesült, ezért a szerződést a következő évben már fel is bontották. Hogy mi állt a háttérben - talán a háborús viszonyok - csak alapos kutatás tudná kideríteni. Valószínűleg az Erdődy családnak a város iránti gesztusa is közrejátszott abban, hogy később Erdődy Sándorról utcát neveztek el Szombathelyen. Az egykori Erdődy és Brenner birtokok határán (a mai Joskar Ola lakótelepen)  lévő utca később új nevet - Balogh Gyula - kapott.
A kastély és a parknak az épülethez közelebbi része napjainkban is zárva van.

Az Erdődy kastély parkja (a kastélyhoz közeli terület)

Az Erdődy kastély parkja (a kastélyhoz közeli terület)

Az Erdődy kastély parkja (a "hátsókert")

Az Erdődy kastély parkja (a  Gyöngyös melletti "hátsókert")

Ahol Éhen Gyula szülőháza állt - a szőllősi major

A ház, ahol Éhen Gyula 1853 novemberében megszületett, már rég nem áll, de az épület helye a korabeli kataszteri térkép segítségével  elvileg akár méterre pontosan azonosítható.

A református Éhen család az 1700-as évek első harmadától már bizonyíthatóan Devecserben, illetve Devecser környékén élt. Éhen Gyula apja, Éhen Károly is Devecserből származott. A gazdatiszti pályát választotta. 1850 előtt a károlyházi Erdődy uradalom intézője volt. Gyula idősebb testvérei (Kálmán és László) még a Kamondhoz közeli Károlyháza-pusztán születtek. 1851 körül  - továbbra is az Erdődyek szolgálatában állva -  Szőllősbe költözött, majd Szőllősből Vépre, aztán vissza Veszprém megyébe, Küngösre. Éhen Gyula és három  húga ( Kornélia, Hermina, Gizella) abban az időben születtek, a család szőllősi kasznárházban élt.

Nem messze a szőllősi Erdődy kastélytól, a  Szent Gellért utcától északra (a 2005 épült Jézus Szíve templom környékén) a XIX. század közepén mezőgazdasági major állt, gazdasági épületekkel, cselédházakkal, intézői lakkal (kasznárházzal), vízi malommal.  A környezet az elmúlt másfél évszázad alatt sokat változott. Az út korábban nem a mai Hunyadi úton át vezett tovább Szombathelyre, a Gyöngyösön itt híd sem volt.
Az egykori major épületeinek többségét lebontották, egy részét az út építése miatt és van emelyik az 1944-es bombatámadáskor semmisült meg. A kasznárház a mai Vitéz utca torkolatával szemben, attól egy kicsit délebbre állt.
A régi épületek közül megvan még  két cselédház (Szent Gellért u. 4.), erősen átépítve az egykori vízimalom, sőt valószínűleg a mai László vendéglő elődje is megvolt már a XIX.század közepén.

Szombathelyen és a közelebbi környéken akkortájt még nem volt református templom, ezért Éhen Gyulát Egyházasrádócon keresztelték meg.

Szőllőst (Gyöngyösszőllőst) 1933-ban csatolták Szombathelyhez. (A település nevét hagyományosan két ellel írták.)

.Itt állt Éhen Gyula szülőháza

A szőllősi major ma is álló cselédházai

A major vízimalma átalakítva

Az Erdődy kastély