A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szent Quirinus. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szent Quirinus. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. június 14.

Emlékkápolna Quirinus és Márton tiszteletére??

A két savariai szent kultusztörténetének egy apró epizódja az 1940-es évek elejéhez kapcsolódik.
Mészáros Hugó 1941 és 1944 között volt Szombathely polgármestere. Tőle maradt fenn az a Hegedűs Ferencnek címzett - keltezés nélküli -  levélvázlat, amiben az alábbiakat olvashatjuk:
"Szerettem volna a Perint partot rendezni, csinosítani .... a Perint medret megtisztítani, mélyíteni, a régi csatorna bűzét,mocskát eltávolítani. Aztán a Perint tulsó oldalán készült el egy bölcsőde, az épületben közfürdő is lett volna. Az épület előtt új vashíd vezetett volna át, az anyaga már ott is hevert a parton, az egyik lebontott Rába-hidat vettük meg. A régi vágóhíd el lett volna tüntetve, helyén, a híd mellett egy kis kápolna készült volna, az első kis szombathelyi templom mása. A szaléziak felé parkosítás, új utca, ők jártak volna át a kápolnába. De az átkozott háború ezeket az álmokat is úgy szétrombolta, ahogy a nagy templomot."*
A régi vágóhíd a  Sorok u. végén, nagyjából a mostani Waldorf Iskola helyén állt, tehát oda képzelték el a kis kápolnát. (A mai Szent Flórián utca akkor még nem volt beépítve, helyén egyszerű kis földút vezetett, ami néha "Lebuj utcaként" szerepel a régi térképeken.)
Az 1940-es évek elején megélénkült az érdeklődés a város ókeresztény múltja iránt. 1938-ban szentelték fel a Szent Quirinusnak szentelt szalézi templomot. Néhány évre rá, a romkert feltárásakor, felfedezni vélték a római kori Quirinus bazilikát is. Indokoltan merültek föl a kérdések:  Hol lehetett a szent vértanúságának helyszíne, illetve hol lehetett az a hely, ahol testét a víz partra vetette, hiszen azon a helyen már az ókorban keresztény imádkozóhely volt.
A Mészáros Hugó által említett kis kápolna, ennek az imádkozó helynek ("az első szombathelyi kis templomnak") akart emléket állítani. Szent Márton szombathelyi tisztelői azt tartják, hogy a kis Márton még Savariában megismerkedett a kereszténységgel és minden bizonnyal ismerte azokat a helyeket is, amelyek Quirinus savariai kultuszához kapcsolódtak. Történeti adatok ugyan nem támasztották alá, de a hely akár az egykori közvágóhíd közelében is lehetett.
Kontuly Bélának a Papi Szeminárium "új" kápolnájában lévő   falképe Márton életét mutatja. Az indító jelenetben még gyerekként látható egy kis keresztény templom előtt. Az akkori feltételezés szerint ez a kis templom Savariában állt. Valószínűleg egy ilyen (vagy ehhez hasonló) épületet képzelt el Mészáros Hugó a Perint partjára.

A "Közvágóhíd" Szombathely 1928-as térképén


A gyermek Szent Márton egy ókeresztény templom előtt - Kontuly Béla falképének részlete (Papi Szeminárium, Szombathely, 1942)


*A levelet Lőcsei Péter közli - A múltnak kútja (Acta Savariensia 22), Szombathely, 2000, 180.p.

2017. április 26.

Quirinus kápolna a Szent Márton utcai temetőben??

1918-ban, Kiskos István polgármestersége idején a város pályázatot írt ki Szombathely távlatos rendezési tervének elkészítésére. A "Hiszek egy .... " jeligével beérkezett pályamunkához színes térkép tartozik, ami jól érzékelhetően tartalmazza a készítő városfejlesztési elképzeléseit. Annak ellenére, hogy a készítés idején még nem ért véget a világháború, az elképzelések igazán "nagy ívűek" voltak. 
A tervező a hangsúlyt a város kulturális létesítményeinek és "zöld területeinek" (parkjainak) fejlesztésére helyezte. Az  építész a mostani Joskar Ola lakótelep helyére parkot képzelt el, amely egészen a Csaba útig ért volna.
Nagyjából a jelenlegi vásárcsarnok helyén épült volna fel az "Ipari főiskola". A "Kőszínház" a későbbi SZTK-palota és Sportház helyére került volna, a Tanítóképző pedig a mostani Ady térre.  
A nagy tervnek van egy érdekes és látszólag apró részlete is. A fontos középületek sorában szerepel egy viszonylag kis épület is, ez s 7-es számmal jelzett Szent Quirinus kápolna. Ennek helye az elképzelés szerint a Szent Márton utcai temetőpark, tehát gyakorlatilag az a hely, ahol a régészek ma is a szent első nyughelyét sejtik. A kápolna a tervrajzon centrális alaprajzú épületként jelenik meg.
Bárki is volt a terv készítője, kiemelkedően fontosnak tartotta Quirinus tiszteletének ápolását.

(A térkép a Vas Megyei Levéltár gyűjteményében található. - T 134)                           


További Szent Quirinus témájú blogbejegyzések: