Szombathelyi polgármesterek, városbírók, tanácselnökök

Akik polgármesteri címet viseltek:

1. Hodászy József* 1848 május – 1849 január

(1872 előtt a város élén a városbíró állt.)

2. Bárdossy István 1872 – 1878
3. Grimm Károly 1878 – 1885
4. Varasdy Károly 1885 – 1887
5. Szabó Ernő 1887 – 1892
6. Török Sándor 1892 – 1895
7. Éhen Gyula 1895 – 1902
8. Brenner Tóbiás 1902 – 1914
9. Kiskos István 1914 – 1930
10. Ujváry Ede 1930 – 1941
11. Mészáros Hugó 1941 – 1944
12. Vass Béla 1944 november – 1945 március
13. Csermely Gyula 1945 május – 1945 szeptember
14. Németh István 1945 – 1948
15. Pintér György 1949 – 1950

(1950 – 1990 - a város első embere – a tanácselnök)

16. Wagner András 1990 – 1998
17. Szabó Gábor 1998 – 2002
18. Ipkovich György  2002 – 2010
19. Puskás Tivadar 2010 –

A leghosszabb ideig voltak hivatalban:

1. Kiskos István – 16 évig

2. Brenner Tóbiás – 12 évig

A legrövidebb ideig:

1. Csermely Gyula – 3 hónap és 4 nap

2. Vass Béla – kb. 4 és fél hónap

* Rövid, átmeneti időszak. A város első embere a polgármesteri címet viseli, de a korábbitól (és a későbbitől) kicsit eltérő feladatkörrel megmaradt a városbírói tisztség is.

Városbírók 1604 és 1871 között:

1590 - 1591 Hetésy Pál, 1594 - 1595 Hetésy Pál, 1603 - 1604 Hetésy Pál,  1604 - 1605 Verőcsey (Verewchey) Mihály, 1605 - 1606 Szele (Zele) Mihály, 1607 - 1608 Hetésy Pál, 1610 - 1611 Hetésy Pál, 1611 - 1612 Kenézy Szabó György, 1613 - 1614 Tapolczai Pál, 1616 - 1617 Hrasztoviczay Barbély Péter, 1618 - 1621 Hetésy Pál, 1623 - 1624 Jancsok Szabó János, 1627 - 1628 Hetésy András,  1628 - 1629 Tapolczai Pál, 1630 - 1631 Nagy György, 1632 - 1633 Csizmadia György, 1634 - 1636 Nyilas István, 1637 Csizmadia György, 1638 - 1640 Hetésy András, 1640 - 1641 Nagy György, 1642 - 1643 Fülöp András, 1643 - 1644 Hetésy András, 1644 Nagy György, 1645 - 1648 Kupritz Szappanfőző István, 1649 - 1650 Nagy György, 1651 - 1652 Kupritz Szappanfőző István, 1653 - 1658 Heés János, 1659 - 1661 Szily Szabó Gergely, 1662 - 1665 Lancsics Mihály, 1665 - 1666 Babos András, 1667 - 1668 Nagy István, 1669 - 1671 Illés János, 1672 - 1673 Bozzay Mátyás, 1674 - 1676 Magyarósy Ádám, 1682 - 1683 Nagy István, 1684 - 1686, Hazatius Nyul János, 1687 - 1689 Csákány Mihály, 1690 - 1692 Szombathely Mihály, 1693 Hazatius Nyul János, 1694 - 1695 Csákány Mihály, 1696 Nagy Benedek, 1696 - 1699 Kerkápoly István, 1700 - 1704 Magyarósy Pál, 1705 - 1706 Csákány Mihály, 1707 - 1709 Heés Imre, 1710 Cser György, 1711 Szombathely János, 1712 - 1714 Kerkápoly István, 1715 Gotthard Mihály, 1716 Kerkápoly István, 1717 - 1719 Rosty Zsigmond, 1720 Heés Imre, 1721 Cser György, 1722 - 1725 Rosty Zsigmond, 1726 - 1734 Tibolt Zsigmond, 1735 - 1736 Nagy Gábor, 1737 - 1739 Tibolt Zsigmond, 1740 Jagodits György, 1741 - 1742 Csákány Antal, 1743 - 1744 Gotthard Ferenc, 1745 Csákány Antal, 1745 - 1746 Puchart Antal, 1747 - 1751 Szentbalásy (Szembalasy) György, 1752 - 1754 Puchart Antal, 1752 - 1757 Kiss János, 1758 - 1762 Szalay István, 1763 - 1764 Traiber István, 1765 Puchart József, 1766 - 1768 Kerkápoly József, 1769 - 1770 Petrédy András, 1771 - 1772 Puchart József, 1773 - 1775 Kerkápoly József, 1776 - 1778 Holosovszky Ferenc, 1779 - 1780 Petrédy András, 1781 - 1785 Lábos Ferenc, 1786 Petrédy András, 1787 - 1788 Gutten György, 1789 - 1797 Róka Imre, 1798 Márkus György, 1799 – 1804 Eberl Antal, 1804 – 1805 Orray János, 1806 – 1810 Könczöl Ferenc, 1811 – 1812 Nagy György, 1813 – 1816 Könczöl Ferenc, 1817 – 1819 Pletnits János, 1820 – 1823 Könczöl Ferenc, 1824 – 1826 Mittermayer Ferenc, 1827 – 1828 Köntzöl Ferenc, 1829 – 1831 Hodászy József, 1832 – 1841 Schenk Ferenc, 1842 – 1847 Turkovics János, 1848 – 1858 Taschler József, (1848-1849 – polgármester Hodászy József), 1858 Kreutz József,1858 – 1859 Jenik Imre, 1860 Stallner Ferenc, 1861 Turkovics János, 1862 – 1867 Taschler József, 1867 Jenik Imre, 1868 – 1871 Tulok János

Tanácselnökök 1950 és 1990 között:
1950 - 1953 Márffy Ferenc, 1954 - 1957 Bencsik Zoltán, 1957 - 1958 Németh István, 1958 - 1963 Várnai László, 1963 - 1977 Gyurácz János, 1977 - 1989 Czinzek Miklós, 1989 - 1990 Elek Tibor

A Kossuth u. 7. régi lakóiról

A Kossuth utca 7. számú házat nemrég felújították, ma már ez az épület is a Városháza része. November elején emléktáblát helyeztek el Gál Nándor Geláz bencés szerzetes emlékére, aki itt született. 

Az avatóünnepségről szóló beszámolók a ház és az utca néhány régi neves lakójával együtt róla is megemlékeztek. Megemlítették még a „Divicsek család leszármazottjának”, Divicsek Györgynek a nevét. Divitsek (nevét gyakrabban írták ebben a formában) 1822-ben Dobán született. Szüleivel költözött Szombathelyre. Valószínűleg a mai Kossuth u. 7. helyén állt régi házban laktak. 1839 és 1848 között a Radetzky huszárezredben szolgált. 1848-ban részt vett a szombathelyi nemzetőrség kiképzésében, majd Kmetty György seregében harcolt. A szabadságharc leverése után Kmettyvel együtt Törökországba emigrált. Eleget téve a török hadseregbe való belépés feltételeinek, "megtörökösödött", vagyis Iszlám hitre tért. Ezredesi rangot kapott, török neve Ali bey volt.

A Kossuth u. 7-ben lakott egy időben idősebb és ifjabb Vass Béla is. Nevüket az egyik tudósítás sem említette. Az idősebbik Vass Béla (1872 – 1934) festőművész, tanár volt a szombathelyi Szent Márton Céh megalapítója és az első szombathelyi művészeti szabadiskola elindítója. Több évtizeden át tanított a Premontrei Gimnáziumban. A Szent Márton utcai temetőben lévő síremlékét rendszeresen megkoszorúzzák a Művészeti Gimnázium diákjai is.

Fia, az ifjabbik Vass Béla, építész volt. Ő tervezte – egyebek mellett – a Jáki úti temető ravatalozóját. Tagja volt a Pável Ágoston által szerkesztett Vasi Szemle szerkesztőbizottságának. 1943-44-ben Kassa város főmérnökeként dolgozott. A II. Világháború után Argentinában élt. Buenos Airesben tervezett templomokat, iskolákat, magánházakat.  Az utókor zavarban van, amikor tevékenységét meg akarja ítélni. A zavar oka életének egy mindössze négy hónapos „epizódja”. A nyilas időkben – 1944 november végétől, 1945 március végéig – ő volt Szombathely polgármestere.

Pékmester, aki színházat épített Szombathelyen

Szombathelyen eddig 18 ember viselt polgármesteri címet. Foglalkozásukat tekintve a legtöbben jogászok voltak, csupán egyetlen egy volt közöttük pék. Grimm Károly sütőmester 1878 és 1885 között volt a város első embere. Ő volt az utolsó olyan polgármester, aki nem főállásban töltötte be a hivatalát. Igaz, akkor a városnak  még csak 12.000 lakosa volt. Óperintet és Szentmártont is csak 1886-ban csatolták Szombathelyhez.

Grimm Károly idejében épült fel a szombathelyi városháza és a szombathelyi színház. A tervezéssel a kor egyik neves építészét Hauszmann Alajost bízták meg. Hauszmannal a szerződést még az előző polgármester Bárdossy István kötötte meg 1877-ben, de a munkák csak Grimm polgármestersége alatt kezdődtek el. Hivatali idejében (1880 nyarán) rendezték meg Szombathelyen a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók országos nagygyűlését. Egyik szorgalmazója volt az ipariskolai képzés megújításának.

Ebben házban volt a Grimm pékség

Polgármestersége alatt is végig pékként dolgozott. Műhelye. üzlete és lakása a Fő tér 26. számú házban volt. 1885. február 11-én halt meg, a gyászünnepséget a ház előtt a Fő téren tartották. A Dunántúl című lap tudósítása szerint több ezren kísérték ki a temetőbe, ahol a bejárathoz közel a kerítésfal mellett temették el.

Hat gyermeke volt, három fia és három lánya. Legidősebb fia, Károly ügyvéd lett. Ezt azért fontos megemlíteni, mert néhány várostörténettel foglalkozó írás – tévedésből - az egykori polgármestert is ügyvédként említi. 

"Műhely volt a szombathelyi pékség is, melyet mi, gyerekek nyaranként néha meglátogathattunk, de ez a polgári létnek egészen más világa volt, mint már megszokott józsefvárosi világunk. Furcsa mód nem a pesti külváros, hanem a vidéki kisváros volt a városiasabb jellegű: nem a földrajzi fekvés, hanem az emberi, társadalmi atmoszféra szabta ezt így meg. Pesten egy elszegényedett, puszta létéért küzdő lakatosmester gyermekei voltunk, míg Szombathelyen a köztiszteletben álló egykori polgármester unokáiként az egyemeletes régi családi házban lakhattunk, melynek minden zugát áthatotta a friss kenyérnek csodálatos illata ..."

(Részlet Mátrai László Műhelyeim története című memoárkötetéből. Mátrai László filozófus-akadémikus, könyvtárigazgató Grimm Károly unokája (Grimm Málvin fia) volt. 1909-ben született, így gyermekkori szombathelyi látogatásai az 1910-es, 1920-as évekre tehetők.)

Szombathelyi polgármesterek síremlékei a Szent Márton utcai temetőben ( és máshol)

Varasdy Károly - polgármester 1885 - 1887 között

Ujváry Ede - polgármester 1930 - 1941 között

Mészáros Hugó - polgármester 1941 - 1944 között (Jelképes sír! Mészáros Hugó neve szerepel a síremléken, de a temető tervezett bezárása miatt a Jáki úti temetőben temették el.)

Csermely Gyula - 1945 májusa és szeptembere között volt polgármester

Lásd még: Szombathelyi Pantheon - neves szombathelyiek a Szent Márton utcai temetőben

A szombathelyi polgármesterek síremlékei - összesítő: 

Nem teljes lista, kiegészítést szívesen fogadok. ( E-mail: orban.robert@viasanctimartini.eu )

Szent Márton utcai temető:

- Bárdossy István (síremléke nincs meg)

- Csermely Gyula

- Mészáros Hugó (jelképes sír)

- Németh István 

- Ujváry Ede

- Varasdy Károly

Jáki úti temető:

- Éhen Gyula

- Mészáros Hugó

- Wagner András

Szent Kvirin (szalézi) templom kriptája:

- Brenner Tóbiás

Székesegyház alatti kripta:

- Kiskos István

Bucsu - községi temető:

- Szabó Ernő

-