Lieb Ágoston és Raffensperger Ignác kőfaragók "címerei" a Fő téri Szentháromság-oszlopon

A Fő téren álló Szentháromság-szobrot a nyomtatott és internetes kalauzok többsége, mint Hudetz János alkotását ismerteti. Az adat téves, hiszen a szobor 1869-ben készült, Hudetz viszont már 1861-ben meghalt. Fiai közül az egyik még kis korában elhunyt, a másik, József 1869-ben pedig mindössze 12 éves volt.

A szobor a város megrendelésére két kőfaragóműhely közös vállalkozásaként készült el. Az egyik tulajdonosa özv. Hudetz Jánosné volt, a másiké Raffensperger Ignác.

Hudetzné csak vállalkozóként vett részt az üzletben, de a tényleges munkát Lieb Ágoston (1832 – 1879) és Raffensperger Ignác (1838 – 1895) kőfaragó szobrászok végezték. Géfin Gyula szerint, Lieb Munkácsy Mihály unokatestvére volt. Ifjú korában 6 évig a kölni dóm restaurálásánál dolgozott, majd a holzmindeni kőfaragó iskola rajztanára volt.

(Géfin Gyula: Szombathely története 1777-től máig = Kádár Zoltán - Horváth Tibor Antal - Géfin Gyula: Szombathely, Budapest, 1961. 52.p.)

Lieb, miután maga is megözvegyült, feleségül vette Hudetznét. Így nemcsak mestere, de nevelő apja is lett a dinasztia  következő tagjának, Hudetz Józsefnek.

Géfin szerint a Szentháromság-oszlop szoboralakjait készítette Lieb .

Raffensperger Ignác 1838-ban Sopronban született,  1868-től kezdve Szombathelyen dolgozott. A síremlékek mellett ő is készített szobrokat, így az ő munkája például a szentkirályi Szentháromság-szobor.

Azt, hogy a Szombathely főterén álló szobor készítői Lieb és Raffensperger, bizonyítja az is, hogy a talapzaton ott van mindkettőjük címerpajzsban elhelyezett kőfaragó jelzése.

(Lieb idő közben megsérült „címerét” valamelyik felújításnál nem tudták jól értelmezni. Az L alsó, rövid szára lemaradt, így az most I-nek olvasható.)

Raffensperger Ignác kőfaragó jelzése

Lieb Ágoston kőfaragó jele

A Szentháromság-oszlop szobrait Lieb Ágoston készítette

1848-as emlékhelyek Szombathelyen (síremlékek, szobrok, emléktáblák) + a szombathelyi 16 pont

Szent Márton utcai temető

Hübner János síremléke

Hübner János Nagycsákányban (ma: Cákánydoroszló) született 1825-ben.  48-as nemzetőr, később városi tanácsnok, építési vállalkozó, a "48-as eszme" állhatatos híve volt. 1905-ben Kiscellben (Celldömölk) halt meg, Szombathelyen temették el. A kripta a temető A/7-es parcellájában van.

Batthyány tér

Batthyány Lajos dombormű és emléktábla

 Batthyány Lajos (1807 - 1849) Magyarország első miniszterelnöke

48-as tér

Batthyány Lajos mellszobra

Fő tér

Horváth Boldizsár emléktábla

Horváth Boldizsár (1822 - 1898) a város jegyzője, majd 1848 - 1849-ben a szombathelyi kerület országgyűlési követe, 1867 -1871 között igaszságűgy-miniszter

Múzeum park

Horváth Boldizsár szobor

Hollán Ernő utca

 Laky Demeter és Sebesy Kálmán emléktáblája a Smidt Múzeum falán
Laky Demeter (1818 - 1902) premontrei szerzetes, pedagógiai író, műfordító 1843  és 1845 között a Premontrei Gimnázium tanáraként Szombathelyen élt. A szabadságharc bukása után nyolc év várfogságra ítélték, 1954-ben kegyelemmel szabadult. Sebesy (Schosser) Kálmán (1815 - 1881) premontrei szerzetes, tanár. A szabadságharc bukása után várfogságra ítélték. 1864 és 1874 között  Szombathelyen élt és tanított.

Hollán Ernő emléktábla

Hollán Ernő (1824 - 1890) a szabadságharc idején honvédtiszt, hadmérnök. 1865 után több alkalommal országgyűlési képviselő, közlekedési államtitkár. A Magyar Tudományos Akadémia tagja. Az emléktábla a Hollán Ernő u. 15. számú házon.

Ady tér

 Petőfi Sándor szobra

 A szombathelyi 16 pont

(Elfogadta a város közgyűlése 1848. március 17-én)

1  Sajtószabadság.
2. Felelős Ministerium.
3. Népnevelés.
4. A feudális viszonyok általános és tökéletes megszüntetése.
5. A papi tized kárpótlás nélküli eltörlése.
6. Független községi rendszer behozatala, a megyéknek községkerületekre felosztása, s a kir. városoknak mint külön kasztnak megsemmisítése mellett.
7. Fixum iudicium minden község-kerület székhelyén ; az eljárás iránti birói felelősség és szabad nyilvánosság hozzájárultával.
8. A telekkönyvek általános életbe léptetése.
9. Teljes jogegyenlőség, a külön osztályok egy nemzettestté forrasztása, s mindennemű köztehernek kivétel nélküli közössége.
10. Közvetlen népképviselet s ennek létesültével a megyék s országgyűlés rendezése.
11. A nép önmagának leghívebb őre levén : az állandó katonaság kevesbitése s nemzeti őrsereg felállítása.
12. Büntető törvénykönyv, az esküdtszékek alkalmazásával.
13. Magánjogi rendszeres törvénykönyv a megváltozott törvényekhez, s a korigényeihez szerintezve.
14. Évenkénti országgyűlés Budapesten.
15. Budapest minden évnek legalább egy részében a királyi családnak székhelye legyen.
16. Az önálló magyar kormánytanács állandóan Budapestre áthelyeztessék.

Pékmester, aki színházat épített Szombathelyen

Szombathelyen eddig 18 ember viselt polgármesteri címet. Foglalkozásukat tekintve a legtöbben jogászok voltak, csupán egyetlen egy volt közöttük pék. Grimm Károly sütőmester 1878 és 1885 között volt a város első embere. Ő volt az utolsó olyan polgármester, aki nem főállásban töltötte be a hivatalát. Igaz, akkor a városnak  még csak 12.000 lakosa volt. Óperintet és Szentmártont is csak 1886-ban csatolták Szombathelyhez.

Grimm Károly idejében épült fel a szombathelyi városháza és a szombathelyi színház. A tervezéssel a kor egyik neves építészét Hauszmann Alajost bízták meg. Hauszmannal a szerződést még az előző polgármester Bárdossy István kötötte meg 1877-ben, de a munkák csak Grimm polgármestersége alatt kezdődtek el. Hivatali idejében (1880 nyarán) rendezték meg Szombathelyen a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók országos nagygyűlését. Egyik szorgalmazója volt az ipariskolai képzés megújításának.

Ebben házban volt a Grimm pékség

Polgármestersége alatt is végig pékként dolgozott. Műhelye. üzlete és lakása a Fő tér 26. számú házban volt. 1885. február 11-én halt meg, a gyászünnepséget a ház előtt a Fő téren tartották. A Dunántúl című lap tudósítása szerint több ezren kísérték ki a temetőbe, ahol a bejárathoz közel a kerítésfal mellett temették el.

Hat gyermeke volt, három fia és három lánya. Legidősebb fia, Károly ügyvéd lett. Ezt azért fontos megemlíteni, mert néhány várostörténettel foglalkozó írás – tévedésből - az egykori polgármestert is ügyvédként említi. 

"Műhely volt a szombathelyi pékség is, melyet mi, gyerekek nyaranként néha meglátogathattunk, de ez a polgári létnek egészen más világa volt, mint már megszokott józsefvárosi világunk. Furcsa mód nem a pesti külváros, hanem a vidéki kisváros volt a városiasabb jellegű: nem a földrajzi fekvés, hanem az emberi, társadalmi atmoszféra szabta ezt így meg. Pesten egy elszegényedett, puszta létéért küzdő lakatosmester gyermekei voltunk, míg Szombathelyen a köztiszteletben álló egykori polgármester unokáiként az egyemeletes régi családi házban lakhattunk, melynek minden zugát áthatotta a friss kenyérnek csodálatos illata ..."

(Részlet Mátrai László Műhelyeim története című memoárkötetéből. Mátrai László filozófus-akadémikus, könyvtárigazgató Grimm Károly unokája (Grimm Málvin fia) volt. 1909-ben született, így gyermekkori szombathelyi látogatásai az 1910-es, 1920-as évekre tehetők.)