Nyolcvan éve alakult meg a Szombathelyi Idegenforgalmi Hivatal

Februárban volt 80 éve annak, hogy a város közgyűlése határozatot hozott a szombathelyi Idegenforgalmi Hivatal létrehozásáról. Az intézmény vezetőjévé Dr. Swierkiewicz Róbertet nevezték ki. (Swierkiewicz később Szepesházira magyarosította a nevét.)  Az esemény mérföldkő a város turizmustörténetében. Maga az idegenforgalom magától értetődően nem ezzel a lépéssel kezdődött. A mai fogalmakkal is mérhető, értelmezhető turizmussal az 1880 körüli évektől számolhatunk Szombathelyen.  A város képviselői korábban is foglalkoztak olykor - olykor a turizmushoz kapcsolódó kérdésekkel, alkalmanként  egy - egy  idegenforgalmi kiadvány is megjelent.
A várost bemutató első turisztikai ismertetőről (1890) egy másik blogbejegyzésben már szó volt: --
(  "Mulatság dolgában dolgában kávéházak, klubbok és egy színház állanak rendelkezésre" - a szombathelyi turizmus kezdetei"  ) 
Szepesházi munkája példa értékű volt - kicsit talán meg is haladta korát. Felismerte azt, hogy a város turizmusában a történeti és kulturális értékek jelenthetik a vonzerőt. A általa szerkesztet, írt turisztikai kiadványok is erre helyezik a hangsúlyt. Az idelátogatók részére programcsomagokat állítottak össze, a tanuló ifjúságot pedig külön ajánlattal keresték meg. A város az 1930-as évek végén ifjúsági szállót (diákszállót) hozott létre, hogy fogadni tudják a tanulmányi kirándulásra érkezőket. (Az épület a Kisfaludy utcában állt.)
Már 1936-ban jelent meg olyan tájékoztató, amelyben a következő nagybetűs hirdetés olvasható:
LÁTOGASSON EL SZOMBATHELYRE, SZENT MÁRTON VÁROSÁBA!
1937-ben az egyik képviselő a városi közgyűlésen a következő szavakkal fordult a város polgármesteréhez, Ujváry Edéhez:
"Felkérem Polgármester Urat, hogy hasson oda, hogy Szombathely zarándokváros, a Szent Márton templom pedig zarándokközpont lehessen."

Dr. Szepesházi Róbert, akit a modern szombathelyi turizmus megalapozójának tekinthetünk, 1934-től 1947-ig állt az Idegenforgalmi Hivatal élén. A következő évben már kétkezi munkát végzett. A negyvenes évek végétől kezdve mint egymásfél évtizedig szombathelyi turizmusról is alig - alig beszélhetünk.

2014-ben, nyolcvan évvel a városi Idegenforgalmi Hivatal megalakulása után újra (még mindig) a régi feladatokkal, kihívásokkal találkozunk. Kulturális turizmus, vallási turizmus - a Szent Márton kultusz szerepe Szombathely turizmusában.

"Mulatság dolgában kávéházak, klubbok és egy színház állanak rendelkezésre" - A szombathelyi turizmus kezdetei

Szombahely – Steinamanger címmel a Budapesti Látogatók Lapja mellékleteként 1890-ben jelent meg a várost bemutató első turisztikai kiadvány.

A melléklet szerkesztője és egyik szerzője a kor legjobb és legsikeresebb idegenforgalmi újságírójának számító Kahn József volt. (Kahn, aki a „főlapot” Szalay Mihállyal közösen szerkesztette, elsősorban Budapestről írt és adott ki könyveket.) A melléklet összeállításában közreműködtek a Premontrei Gimnázium tanárai, Wälder Alajos építész és Éhen Gyula ügyvéd is. A nagyalakú lap háromnyelvű (francia, magyar és német) volt, sok illusztrációt tartalmazott.

1890-ben a városnak még nem volt „desztinációs menedzsmentje”, de az összeállítást tekinthetjük egy olyan „vonzerő-leltárnak”, amelyből kiderül, hogy mire alapozhatunk a „turisztikai termékfejlesztésnél”.

Ez a következő:

-         a város római időkig visszanyúló történelmi múltja (az ismertető felhívja a figyelmet arra is, hogy Szent Márton itt született)

-         a város kulturális értékei (építészeti emlékek, a székesegyház freskói, a régiségtár kincsei)

-         természeti környezet, parkok (a fejezetet Éhen Gyula írta)*

-         a jó vendéglátás **

.

*„Régebben a Batthyány liget volt a egyik kedvencz sétáló helye a városi közönségnek. De most már a szőllősi út, a paragvári út, a kálváriai és a jégpinczéhez vezető út édes illatot lehelő hársfáival, jól karbantartott talajával túlszárnyalta keresettség dolgában az előbbit. A szőllőhegyek hosszú vonalát átölelő felső és alsó út, mely ékes szavaknál szebben hirdeti a szépítő egyesület áldásosságát. A jégverem mellett elterülő liget, a kálvária mellett fekvő park a természet szépségének, egyúttal pedig az emberi munkálkodás sikerének valódi drágagyöngye!

Végül még csak a város északkeleti határán elterülő mintegy három holdból álló városi parkot kívánjuk megemlíteni, melyet Schill Zachár híres horpácsi kertész ültetett be az általa készített terv szerint. Néhány év múlva ez lesz Szombathely legfőbb ékessége!

Az akkor 18 ezer lakosú városnak három szállodája volt (Sabária, Szálloda a Zöld fához, Szálloda a Városházához). A Szombathelyre érkező vendégeknek pedig három kitűnő kávéházat ajánlottak.

**„ Mulatság dolgában kávéházak, klubbok és egy színház állanak rendelkezésre. Azonkívül a főgimnázium tanárai is gyakran rendeznek népszerű tudományos  felolvasásokat a Sabária szálloda hangverseny termében. ….. A helybéli szállodákban kényelmes, sőt helyenként pazar berendezésű szobákat talál az idegen. A konyha kitűnő, a franczia szakácsok sem hiányzanak, a pinczék a legkitűnőbb magyar borokkal telvék. Vidám élettel és jókedvvel találkozunk az éttermekben, hol egy egészen nagyvárosiasan öltözött pinczér áll a vendégek rendelkezésére …..”

„ A kávéházak egész éjjel nyitvák. Mindenütt jó italok és buffett. Számos belföldi és külföldi hírlap.” (!!)

…

„SABARIA KÁVÉHÁZ a hasonnevű szálloda szomszédságában, igen elegáns helyiség kis kerttel. A legjobb társaság gyülhelye. ….

POLLÁK KÁVÉHÁZ …Ez is régi hírneves kávéház, melyet a város intelligens közönsége látogat.

BORS KÁVÉHÁZ kioskkal, jól látogatott kávéház, esténként nemzeti zenekar”

Illusztrációk a Látogatók lapja Szombathelyt bemutató számából

Vasútállomás

Pollák Lloyd Kávéház (Ma - Fő tér 43.)

Székesegyház

 A székesegyház mennyezetképe